Rövid Ellátási Láncok és önkormányzatok 2014

A Rövid Ellátási Láncok (REL) témájában rendezett második magyar-francia találkozó igen nagy érdeklődés mellett zajlott, hiszen az első nap majd 400 résztvevő jelent meg a Budapesti Francia Intézetben, (melyből közel 300-an a konferenciára, 100-an pedig a „Sürgősen lassítsunk" című dokumentumfilm vetítésére érkeztek), míg a második nap hetvenen vettek részt a Bács-Kiskun megyei rendezvényen.

A résztvevők sokszínűsége újra megerősítette, folyamatosan nő a helyi és országos szereplők érdeklődése a téma iránt. A társadalom nagyon sok szelete képviseltette magát: minisztériumok, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, egyetemek, különböző intézetek, számos önkormányzati képviselő, egyesületek, kistermelői érdekképviselet, vállalkozások, érdeklődő állampolgárok... és 33 előadó, köztük egy 20 fős, önkormányzati képviselőkből, szakmai szervezetek vezetőiből és mezőgazdasági termelőkből álló francia delegáció.

Pierre Rabhi részvétele mozgósította a médiát is, melynek számos képviselője tudósított az eseményről. Rabhi úr több interjút is adott (TV, rádió, írott sajtó).

A Francia Intézet környezetvédelmi hónapjának keretében rendezett esemény a 2012-es első, általánosabb REL találkozó folytatásaként szerveztük meg. Legfontosabb céljaink között szerepelt: áttekinteni a terület jelenlegi fejlődési irányait és a témában működő magyar-francia együttműködéseket, továbbá felhívni a figyelmet az önkormányzatok szerepére és lehetőségeire. Ahhoz ugyanis, hogy a rövid ellátási láncok tovább fejlődjenek és elérjenek egy kritikus tömeget, elengedhetetlen az önkormányzati képviselők és más helyi szereplők aktivizálódása. Az Unió közös agrárpolitikájának (KAP) változásai is hasonló irányba mutatnak, támogatni kívánják a REL-ek fejlesztését, illetve a termelői csoportok és az önkormányzatok szerepének erősödésével számolnak. Mindeközben az ENSZ Közgyűlése 2014-et a „Családi gazdálkodás nemzetközi évének" nyilvánította.

A rendezvény rávilágított a területen folytatott magyar-francia együttműködés kiemelkedő színvonalára is: egyfelől a Francia Intézet és a Francia-Magyar Kezdeményezések (INFH), másfelől a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), a Földművelési Minisztérium, a Nemzeti Élelmiszerbiztonsági Hivatal (NÉBIH), a Miniszterelnökség, a Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) és a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) alkotta munkacsoport tevékenységére.

Az érdekes előadásokat hasznos viták követték. Pascal Chevalier és Fehér István egyetemi oktatók előadásai megerősítették, hogy nem csak Franciaországban és Magyarországon, hanem Közép-Európában és az egész világban egyre nagyobb jelentősséggel bírnak a rövid ellátási láncok. Már az üdvözlő beszédekben érzékelhető volt némi különbség a minisztériumok és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara között: utóbbi képviselője sokkal inkább támogatta a REL-eket. A magyar-francia helyi együttműködések jelentősségéről is képet kaphattunk, főként a helyi vidékfejlesztési akciócsoportok (HACS) és az önkormányzatok (pl: Bács-Kiskun és Vienne megye, vagy Hérimoncourt és Tiszaföldvár) közötti partnerségeken keresztül. Egy magyar hozzászóló hívta fel a figyelmet: bár magyarok és franciák ugyanarról a témáról beszélnek, gyakran jelentős különbséget lehet felfedezni a használt fogalmakban. Úgy Champagne-Ardenne, mint Bretagne régió elnökhelyettese is beszélt a szociális és szolidáris gazdaságról, amely koncepció meglehetősen távol áll a magyarországi közmunkától, és nagyon felkeltette a magyar közönség érdeklődését.

 

A kétnapos esemény fő témája az önkormányzatok szerepe volt. Ennek megfelelően a TÖOSZ, az APVF (Francia Kisvárosok Szövetsége) és az INFH együttműködési hálózatának tagjai jelentősen kivették a részüket a közös munkából. A két önkormányzati szövetség főtitkára, Zongor Gábor (TÖOSZ) és Antoine Homé (az APVF főtitkára, egyben az INFH elnöke) közösen vezették az önkormányzatok szerepéről szóló kerekasztalt. Polgármesterek, képviselők előadásai megmutatták, milyen fontos szerepük is lehet az önkormányzatoknak. Nicolas Soret (APVF) hangsúlyozta, jelentős problémákat okoznak a jelenleg érvényben lévő uniós közbeszerzési szabályok, mivel ezek korlátozzák az önkormányzatok lehetőségét a helyi termékek közvetlen felhasználása területén. Ez tehát egy olyan vita, amelyet európai szintre kell emelni a közeljövőben.

A találkozó eredményei közé tartozik, hogy számos szereplő fejezte ki szándékát különböző együttműködések elindítására vagy folytatására. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és a Kisléptékű Termékelőállítók és Szolgáltatók Országos Érdekképviseletének Egyesülete két kutatási projekhez keres francia partnereket, a TÖOSZ és az APVF közös uniós projektet szeretne indítani a rövid ellátási láncok témájában, ahogy több HACS is ezen a területen tervez projekteket. A francia Természetes Növényi Olajok Országos Intézete (IFHVP) is magyar együttműködő partnereket keres. A rendezvény második napján Vienne és Bács-Kiskun megye nagymultú együttműködési megállapodásának megújítására is sor került.

Az előadások és viták megmutatták, komoly haladást értek el a helyi szereplők az elmúlt 3 évben, miközben az is világossá vált, hogy hosszú út áll még előttük. A téma iránti érdeklődés növekedése, az emberi tevékenységekhez kapcsolódó klímaváltozás és bolygó állapotának válozása, a környezetvédelmi és gazdasági katasztrófák miatt a rövid ellátási láncok egyre érdekesebbé válhatnak (nem csak az élelmezés területén), és hasznos eszközzé válhatnak mindezen negatív hatások elleni küzdelemben.

Avec le soutien et la participation de :

                             

 

Mots-clés: 
Mots-clés: 
Mots-clés: 

Vous devez vous connecter pour pouvoir lire l'intégralité de cet article.

Se connecter