Egészségügy és határon átnyúló együttműködés, Konferencia Nagyváradon

Az INFH, a Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálata (CESCI), a Nagyváradi Metropolisz Övezet (NMÖ) és a Mission Opérationnelle Transfrontalière (MOT) közös akarattal elindította a Nagyváradi Folyamatot, melynek célja a közép-európai, azon belül is a magyar-román határon átnyúló együttműködések elősegítése. Ez a kezdeményezés megerősíti a CESCI, a MOT és az INFH között a határon átnyúló ügyekben hosszú évek óta folytatott magyar-francia együttműködést is.
A 2011-es budapesti III. Magyar-Francia Önkormányzati Találkozón történt első megbeszéléseket követően 2012 szeptemberében már közösen rendeztük meg első, a határon átnyúló együttműködésekről és az Európai Területi Társulásokról (ETT / EGTC) szóló konferenciánkat Nagyváradon. A partnerek visszajelzései és igényei alapján a Nagyváradi Folyamat második, 2014. június 5-i konferenciáját a határon átnyúló egészségügyi fejlesztéseknek szenteltük.
A konferencia 65 résztvevője főként egészségügyi szakemberekből, önkormányzati képviselőkből és határon átnyúló fejlesztésekkel foglalkozó szakemberekből állt.
A 450 km közös határon 450 projekt valósul meg 225 M € értékben (ebből 78% infrastrukturális beruházás). A határon átnyúló együttműködések nagyon fontosak mindkét országnak, mivel határ-menti térségeik jelentős gazdasági és szociális kihívásokkal küzdenek. A 450 projektből 39 valósult meg az egészségügyben 33,5 M € értékben, leginkább kórházak közötti együttműködések keretében. Az Unió 80% feletti mértékben társ-finanszírozta a projekteket az Európai Regionális Fejlesztési Alapon (ERFA) keresztül.
Az különböző előadások tökéletesen megmutatták, hogy a kihívások igen hasonlóak Franciaország határain és a magyar-román határon, miközben számos francia projekt megvalósítása előrehaladottabb (részben, mert régebb óta zajlanak ezek a projektek).
A nehézségek ellenére az egészségügy szereplői jelentős aktivitásról tettek tanúbizonyságot, nagyszerű projektek vannak folyamatban jelenleg is az alábbi területeken: sugárkezelés (Szeged és Temesvár), ritka örökletes betegségek szűrése (Szeged, Temesvár és Arad), járóbeteg-ellátórendszer fejlesztése (Bihar Megye és Debrecen), valamint számos futó projekt a Nagyváradi Önkormányzat és a Debreceni Kórház között, például a szív- és érrendszeri betegségek kezelésének fejlesztésére vagy műtők és sürgősségi ellátó részlegek felújítására.
Az előadók kiemelték, nincs forrás a megelőzési tevékenységek fejlesztésére. Komoly igény mutatkozott a francia partnerekkel történő együttműködésre ezen a területen.
Két nagyon fontos problémára is felhívták a figyelmet: az egészségügyben dolgozók jelentős elvándorlása (kifejezetten nagy Romániából, de nem elhanyagolható Magyarországról sem), valamint a határ-menti régiók lakosságának csökkenése (komoly demográfiai problémák mindkét országban, és nagyon magas elvándorlási arány Romániában). Az együttműködés tehát alapvető fontosságú a határ mindkét oldalán, például az egészségügyi infrastruktúra és az orvosi műszerek árának folyamatos emelkedése miatt.
A francia társadalombiztosítás finanszírozásának, valamint a (non-profit) biztosító egyesületeknek a rendszere nagy érdeklődést váltott ki magyar és román oldalon. A hozzászólók jelezték is, komoly igény van tapasztalatcserék indítására ezen a területen. Nagyon hasznos lenne háromoldalú találkozókat szervezni e két témában.
A résztvevők hangsúlyozták, nagyon fontosnak tartják, hogy Európa befektessen az egészségügyi ellátórendszerekbe, és az egészségügy uniós szakpolitika legyen. A 2011-es uniós irányelvet követően folytatni kellene a párbeszédet annak érdekében, hogy közeledjünk az egységesítéshez ezen a területen. A legutóbbi európai parlamenti választások eredményét látva (alacsony részvétel mellett a nacionalista erők megerősödése) megállapítható, hogy egy szociálisan érzékenyebb Unió kialakítása európai érdek. Ahogy az előadók emlékeztettek rá, a határok nagyszerű lehetőséget nyújtanak egy európai szellemiség kialakítására, illetve annak bemutatására, hogy mit nyújthat polgárainak az Európai Unió.
Végezetül a magyar–román határon átnyúló együttműködés 2014-2020-as uniós költségvetési időszakra tervezett stratégia célkitűzéseit is bemutatták:
 környezetvédelem,
 a mobilitás erősítése érdekében(főként közúti) infrastruktúra-fejlesztés,
 munkahelyteremtés és gazdasági növekedés (klaszterek fejlesztése),
 határ-menti polágok közötti kapcsolatok fejlesztése.
Konklúzió: A politikai akarat fontosságát újra sokan hangsúlyozták. A helyi kezdeményezések előmozdítása és megerősítése ügyében felmerült a decentralizáció fontossága. A kérdés azért is aktuális, mert Magyarországon egy jelentős központosítás ment végbe az elmúlt időszakban (decentralizáció helyett recentralizáció), Romániában pedig a nagyvárosok érzik úgy, kevés beleszólásuk van a határon átnyúló programokba.
A francia előadások (Champagne-Ardenne és Lorraine régiók, illetve a Cerdagna-i Kórház és a MOT előadásai) komoly érdeklődést váltottak ki a teremben, a résztvevők számos kérdést intéztek az előadókhoz.
Az INFH, a CESCI, a MOT és az NMÖ sajátos együttműködésében útjára indított „Nagyváradi Folyamatot” e konferencia tovább erősítette. Terveink szerint 2015-ben egy új, a partnerek által közösen választott témával folytatjuk.

Conférence Mairie d'Oradea

Vous devez vous connecter pour pouvoir lire l'intégralité de cet article.

Se connecter